● 5305. Cukormasina
Még 2 éve vettem az édességmániás Zapunak egy markolós cukorgépet karácsonyra. Persze a gyerekek körében is igen nagy népszerűségnek örvend, és mivel havonta nagyjából egyszer vesszük le a szekrény tetejéről, így a lelkesedés továbbra is töretlen. Néha a hiperszupermarketek előterében sorakozó cukorautomatákra is rárabolnak, ahol persze szintén nem a cukor a lényeg, hanem a pénzbedobás, tekerés, és az izgalom, hogy mi pottyan a masinából.
Igaz ez nem tekerős, de a kivágott nyíláson bedobálhatta a saját készítésű papír pénzérméit. És még azt sem bánta, hogy semmit nem kapott érte, csak képzeletben majszolhatta el a sok színes cukorkát (amit formalyukasztóval késztített).
● 5304. Autóval festős
Mintás csomagolópapír, képeslap, vagy csak egy krikszkrakszos színes kép készülhet festék és egy kisautó segítségével. Jó, ha minél nagyobb barázdák vannak az autó gumiján. Kicsiknek is móka, mert egyszerűen hagyhatnak színes nyomot a papíron.
● 5303. Nagy sport- és hangszerválasztó
A hétvégén sport- és hangszerválasztó rendezvényen jártunk, ahol a helyi sportegyesületek mutatkoztak be, és próbálták magukhoz csalogatni az érdeklődő kicsiket és nagyokat. A srácoknál viszont most jobban bejött a hangszeres sátor, ahol egy csomó különböző hangszert próbálhattak ki: doboltak, tormbitáltak, zongoráztak, harsonáztak, harmonikáztak, hegedültek... a végén Domka közölte, hogy oké, Ő választott, legyen a harsona. NEM! :D Még egy kicsit gondolkodjunk... A másik, amiért odavan az a hegedű, igaz, ez már régi szerelem, anno két szál póréhagymával kezdődött. :D Azóta persze volt már játék hegedűje is, de igazit most fogott először a kezébe. És olyan jól állt neki. :) Szeretném, ha majd játszana valami hangszeren.
Lóci a vitorlázórepcsiben - Ő kürtöskalácsot választott végül. :))
● 5302. Gipszkorszak
Jónéhány hónapja virít a "szeretnénkmegnézni" listánkon ez a hely, de valahogy mindig elmaradt... kedden viszont pótoltunk, és Lóci szülinapján meglestük a Gipszkorszak alkotó játszóházat. Már sokat olvastam róla a neten, és nagyon vártam már, hogy ne csak képekről, hanem élőben is láthassuk és leülhessünk valami jópoha gipszfigura elé maszatolni.
Domka már az odaúton eldöntötte, hogy dínót szeretne festeni, úgyhogy hamar ki is választotta a festenivalót a számtalan figura közül. Lóci sem habozott sokáig, Ő egy igen méretes lepkét állt Neki színessé varázsolni, miután megkapta a kötényét, és a többtucatnyi festékből kiválogatta a szükséges színeket.
Domka a dínó után még egy rubik kockát is elkezdett festeni, Lóci pedig egy indiánt választott a pillangó után. Igaz ezek már nem készültek el, félkész állapotban hoztuk haza, hogy itthon befejezzük. :)
A hely egyébként állati jó szerintem, tényleg roskadoznak a polcok a gipszfigurák alatt, csak győzzön az ember választani. A polcok színe jelzi, hogy melyik figura mennyibe kerül, aminek kifestéséhez természetesen festéket is választhatnak a lurkók. Az elkészült művet aztán gondosan becsomagolva hazavihetjük, sőt, ha nem tudunk/akarunk elmenni, a neten is tudunk rendelni, és otthoni nyugalomban pingálhatunk.
Tuti, hogy nem most voltunk itt utoljára. :)
● 5301. Lóci napja
Amikor megkérdeztük Tőle, hogy mit szeretne születésnapjára, két lehetőséget vázolt fel: távirányítós helikoptert, vagy 'olyan érintős gépet anya, mint ami neked van'. :) Mivel egyik sem egy négyévesnek való szerkentyű, így valami mást kellett kitalálni. Nézelődtem a neten, de valahogy nem jött az ihlet. Könyvet, huszadik figurát, és társast nem szerettem volna, a járművektől is roskadoznak a polcok, dehát akkor mit? Végül elmentem egy játékboltba, hátha majd ott szembejön a megfelelő ajándék. És jött. Igaz, hogy jármű, de egyefene. Egy mentőhelikoptert kapott, ami így részben fedte is a kívánságát. :) Bár nem távirányítós, de szerintem így is nagyon örült neki.
A reggeli ajándékozás után összekészülődtünk, és útnak indultunk, hogy a helikopter mellé egy vidám, élménydús napot ajándékozzunk a Négyévesünknek.
A Sugarshopban kezdtünk, ezúttal a régibe mentünk, az jobban tetszett, mint a belvárosi új, ahol Domka szülinapján tortáztunk. A cukorkákkal töltött asztalokon élvezet sütit majszolni, fel is merült a gondolat, hogy készítünk ilyet itthonra is. :) Miután degeszre zabáltuk ettük magunkat, megpihentünk (haha) a cukrászda játszóházában.
Hárman együtt...lassan Sebi is beszállhat a játékokba :)
Nem ellenkeztek, amikor továbbindultunk, mert tudták, hogy még nincs vége a napnak. A délutánt a Gipszkorszakban, és az Elevenparkban töltöttük, hullafáradtan értünk haza este 7 után. :)
jólsikerült családi fotó :D
● 5300. Fagyi
Bár az időjárás nem ezt mutatja, de közeleg a nyár, a sokgombócos fagyik ideje. Bemelegítésnek papírból készítettek a srácok, jobbhíján ezt nézegetjük. :)
A sablon INNEN kinyomtatható.
● 5299. Almafa
Lócival készítettük ezt az almafát, színes papír, olló és ragasztó használatával. Az almákhoz 2 papírt ragasztottuk össze, úgy, hogy a felsőt félbehajtottuk, és az élét ragasztottuk az alsóhoz. Egyszerű, de vidám. :)
● 5298. Lőrinc négy - szösszenetek
Nohát, újabb év röppent el, pici Lócink négy éves lett. Négy év... tejóég. Annyira élénken él még bennem az Ő születése is. Persze kopnak az emlékek, de egy-egy fénykép sokmindent felidéz.
Formás kis vasgyúró, éppen 100 centijéhez 17 kiló, és 26-os láb párosul. Az étkezésére nincs panasz. Akárhova megyünk, kaját keres. :) Egy kis leves, egy kis nasi, egy joghurt, némi gyümölcs. BÁRMI. Csak ehető legyen. Az édességek terén még mindig vannak azért olyanok, amiket kevésbé szeret, ilyen például a palacsinta, a torták, de pudingból sem eszik meg sosem egy egész tálkával. Szereti viszont a gumicukrot, ami a nagymaminál jár, vagy a papa "számolós cukrát", de az oviban sem kell kétszer mondani Neki, hogy sorbanálljon az óvónéniknél egy kis dugi-cukorért.
Ha már ovi. Nagyon szeret járni, sok kis barátja van. Imádja az óvónéniket, szívesen vesz részt az ovis életben. Még mindig Dömdödömnek becézik, de sokszor hallom, amikor belép, hogy "megjött a pojgármester" :) Ezt már nem mossa le magáról :) Ő sem sarokbanülős kisfiú, benne van a kemény magban. :D Nyomul, rendezkedik, harcol, a "kicsi a rakás" lelkes résztvevője.
Éjszaka jól alszik, de van, hogy felébred, és átbattyog hozzánk. Szeretem amikor a csupasz lábikóit bedugja a takaróm alá. Napközben nem alszik, de mostanában úgy látom, hogy ráférne. Este nagyon hamar elalszik, magától bújik legtöbbször ágyba. Várjuk a nyári szünetet, amikor reggel kicsit tovább lehet lustálkodni - már annak, akit Sebiúr hagy. :)
Legkedvesebb játéka a szerepjátékozás, legyen az harcos, vagy állatmentős. Mondjuk mostanában inkább harcos. Bámulatos kupacokat építményeket kreál a lakásban fellelhető tárgyakból, legyen az szék, cipőkanál, pléd, szemetesvödör, vagy mosható pelenka. :D Nagyon szeret rajzolni, festeni, és kreatívkodni is. Ceruzát minden nap a kezébe vesz, az egyéb alkotások kedv-függők. Van, amikor nagyon, van amikor kevésbé igényli az alkotó tevékenységet. A társasjátékmánia is alábbhagyott, ha leülünk játszani, mostanában ritkán nyúl társas után. Mondjuk keveset is vagyunk bent, amióta beköszöntött a jóidő, sokat vagyunk kint...fociznak, ásnak, bogarat gyűjtenek, motoroznak... tipikus pasik. :) Én meg addig hátradőlök a karosszékemben, napozok és olvasok, miközben szürcsölöm a jéghideg koktélomat. Muhaha. :)
Huncut, sokszor dacolós, de csupaszív, bújós, vidám, kacagós kisember, akinek fő mottója:
- Én ám mindenkiit szejetek!
És tényleg...
Boldog negyediket, Rincifinci!
♥
● 5297. Méripoppinsz
Lóci: - Anya kérek szépen vizet!
Én: - Mindjárt... ezt befejezem.
Lóci: - Jaj, ha most itt lenne a Méripoppinsz, már rég itt lenne a vizem az asztalon.
● 5295. Könyvajánló - Visszatalálunk egymáshoz?
Könyvesboltokba általában célirányosan járok. Tudom, hogy mit keresek, sokszor már előre megnézem a neten, hogy az adott boltban van-e abból, amit szeretnék. Így nem is nagyon nézelődök, márcsak azért sem, mert legtöbbször legalább egy gyerkőc velem van. Vannak azonban kivételes alkalmak, amikor van időm kicsit körbenézni, és olyan könyvekre is ráakadok, amikbe az interneten nem futottam bele. Ilyen könyv a Visszatalálunk egymáshoz? című kötet is, ami a Nyitott Akadémia előadásaiból tartalmaz néhányat. Már akkor tudtam, hogy tetszetni fog, amikor a szerzők nevét elolvastam: Bagdy Emőke, F. Várkonyi Zsuzsa, Ranschburg Jenő, Vekerdy Tamás... Mind a négyen zseniálian írnak a szülő-gyermek kapcsolatban fellépő konfliktusokról és azok kezeléséről, és egy kis iránymutatás arról, hogy miként érhetjük el, hogy kamaszkorukra is a bizalmukba fogadjanak bennünket a gyerkőceink. Vekerdy és Ranschburg tanár úr a szokásos könnyedebb, mosolyogtató stílusban, Bagdy Emőke és F. Várkonya Zsuzsa kicsit komolyabban írnak a témáról, de mind a négy iromány elgondolkodtató.
● 5294. Kikityembe, kukutyomba
Hétfőn lezajlott az oviban az anyák napi ünnepség. Domkának a harmadik, Lócinak az első. :) Le a kalappal az óvónénik és a gyerekek előtt is, nagyon kedves kis műsorral készültek. A saját készítésű ajándék és a dalok/versek nagy része titok volt, úgyhogy igazi meglepetésként ért, amikor meghallottam a "hármat tojott a fekete kánya" kezdetű dalocskát, ami ovis korom egyik kedvence volt, és nem isn tudom mikor hallottam utoljára... talán az ovimban énekeltem anyukámnak. Nagy öröm volt, hogy éppen a fiaim szájából hallottam újra. :) Domka rutinos öreg rókaként segített Lócinak a közös versmondásban, Lóci pedig olyan kis buzgó volt:) Egyébként ilyenkor látszik, hogy egyikük sem túl magas: Domka pl. a szeptemberben iskolába menőknél majdnem egy fejjel alacsonyabb. Szó mi szó, nagyon aranyosak voltak.:)
És persze egészen a végéig bírtam zsepi nélkül, de aztán elindult EZ a zene, és rohant hozzám a két kópém az sk ajándékkal, nevetve, na és ott akkor készlettem, mint a lecke. :) Tudják az óvónénik mitől döglik a légy. :))
● 5293. Parasztvacsora
Sült bacon szalonna, sült hagyma, kenyér, nagymama kovászos uborkája. Ki tátogott érte a legjobban? Hát Csipukánk. :) Neszeneked tökpüré.
● 5292. Tízes szösszenetek
Tizedik hónapfordulójához érkezett Sebibaba. Most írjam, hogy tejóég, még két hónap és első-szülinapozunk?! Nem írom, pedig tényleg 'tejóég'. Még egyik gyerekemnél sem szaladtak így a hetek.
Nadehogy a jelenről írjak. :)
Alvás fronton az történt, hogy már nem alszik háromszor napközben. Két 1-1,5 órás szunyát ejt napközben, de hogy pontosan mikor az változó. Az egyik délelőtt van, 9-10 körül általában, a másiki meg valamikor délután, de az 1-5 között akármikor megeshet. Továbbra is minden alkalommal szopi közben alszik el. Még ilyen babám sem volt. :) Domka és Lóci ritkán aludtak el szoptatás közben. Éjszaka fogalmam sincs hányszor kel, 8 és éjfél között 2-3-szor, aztán reggel 6-ig 1-2-szer talán.
Ha már evés... kóstolgat, kóstolgat, de mennyiségekről nem beszélhetünk továbbra sem. Ma bográcsban paprikás krumlit főztünk az ovis kiránduláson, abból evett 5 falat krumplit és kb 5 darabka szaftos kenyeret. És akkor köszönte szépen. Hát mindegy, majdcsak. Foga pedig lenne már hozzá, épp most bújnak a felső kettesek, így már 6 foggal vigyorog ránk Csipulka. Mivel rengeteget mozog, és keveset eszik, a súlygyarapodása is lassúcska, 8,6 kiló most. A lába sem hatalmas, a 18-as cipő még nagy.
Továbbra is fél a fűtől, így a kertben csak leterített pléden üldögél, vagy a babakocsiban tolom ki. Kedvencek: műanyag pohár, USB kábel, telefon (kizárólag még működő), kulcs, kemény lapú könyvek csücske. Amennyi papírfecnit ez a gyerek már megevett.... hihetetlen, hogy mindenen megtalálja. Továbbra is az az időszak van, amikor számára ismeretlenek kezében elég hamar sírni kezd, sőt, van, hogy ismerősnél is, ha az nem anya vagy apa. Villámgyorsan mászik, rövid időre kapaszkodás nélkül megáll.
A legkedvesebb tízhónapos szösszetet asszem' az, ahogy az apja szájából kiszagolja a kaját. :)) Ha rágót, vagy gumicukrot eszik, (és mondjuk direkt kicsit nyitott szájjal rágva), akkor Sebi odahajol, 2 centis távolságból, meredten, mozdulatlanul nézi az apja száját, egyre közeledve felé, már szinte beledugja az orrát a szájába :D, aztán egy óvatlan pillanatban ráharap. :)) Hátha jut Neki is a finomillatúból. Nem lehet leírni, de nagyon röhögős jelenet. :)
Nagyon bújós krapek... imádom ahogy elszégyenli magát, és befúrja az arcát a nyakamhoz. :) Ez a másik kedvenc ebből az időszakból.
● 5291. Labirintus a fűben
Csak egy tekercs szélesebb ragaszószalag szükséges hozzá, amiből valamiféle pályát alakítunk ki a füvön. Lehet egyszerű kanyargós pálya, vagy labirintus is. A cél lehet egy labda végigvezetése a vonalak között lábbal, kézzel, végigfutás, egylábon ugrálás, akármi. Ha nem füvön szeretnénk játszani, akkor krétával rajzoljunk ilyen pályát pl. a ház előtti aszfaltra. A srácok nagyon élvezték, csak a pálya hosszúságát kritizálták. :)
● 5290. Éjszakanélkülük
Álljon itt egy rövid bejegyzet arról, hogy RD és RL kiskorú gyermekeink szombaton este hirtelen elhatározásukból a nagyszülőknél aludtak. Maguk pakolta batyuval indultak útnak, és bár biztosak voltunk benne, hogy 9-10 körül jön majd a "menjünkértük" telefon, csak reggel láttuk viszont Őket. Hát ez is eljött. :)
● 5289. Habos muffin és torták
Aki ehető finomságra számított, el kell, hogy keserítsem: játék muffinokat és tortákat gyártottunk a teraszon. A tortákat kartonpapírból vágtuk ki, a muffinokhoz pedig először sima muffin-kapszlit vettem elő, de azt nagyon összenyomódott, nem tudták megfogni a srácok, úgyhogy elővettem a szilikon formákat. Kell hozzá egy olcsó borotvahab, és mindenféle apró vacak, amivel díszíteni lehet. Gyöngy, formalyukasztóval kivágott színes papírdarabok, kávészemek, tészták, rizs, corn flakes, és persze festék. :) Az elkészült "finomságokkal" aztán játszhatunk cukrászdásat.
Ha pedig ehetőre vágyunk, ugyanezt megcsinálhatjuk tejszínhabbal, festék helyett ételszínezékkel, gyöngy helyett apró cukrokkal, gyümölcsdarabokkal.
● 5288. 'EC lájt'
Az egész egy esti fürdetésnél kezdődött valamikor 3 hete. Csipuka jól telepakolta a pelenkáját, így aztán muszáj volt beiktatni egy alvázmosást, mielőtt beleültettük a fürdőkádba. Mindannyian meglepődtünk aztán, amikor a bidé fölé tartva egyszercsak mosolyogva belepisilt. Másnap este aztán kíváncsiságból újra a odatartottam, és megint nem maradt eredmény nélkül a dolog. A következő naptól kezdve aztán már napközben is elvittem, és egyelőre annyira tetszik Neki a dolog, hogy a mindennapunk része lett ez.
Alapvetően a kettőnk közötti kommunikáción alapul a dolog, az, hogy naponta hány pelust használunk, azon múlik, hogy mennyire vagyunk egy hullámhosszon, mennyire tudok ráfigyelni. Ha itthon vagyunk, nyilván sokkal egyszerűbb, ilyenkor van olyan, hogy egész nap 1-2 pelust használ el, a többit a wc-be végzi. És van olyan nap is, amikor alig vagyunk itthon, ilyenkor nyilván pont a másik verzió van, 1-2 megy a wc-be.
Elég jól megfigyelhető a napi ritmusa, így szó sincs arról, hogy tízpercenként a slozira járkálunk, hogy egyszercsak majd sikerül. Jellemző, hogy ébredés után mindig pisil, csakúgy mint szopik után - ilyenkor pl közvetlenül utána, és jó fél órával később is. Nem pisil például alvás közben sem. Van, hogy játék közben egyszercsak megáll, és látszik rajta, valami készül. Így sacc tíz-tizenkétszer viszem el a mosdóba, amiből egy, max. kettő alkalom van, amikor mégsem kell Neki. Ilyenkor már akkor fészkelődik, amikor a wc fölé tartanám, szóval abszolút jelzi, hogy kössz, nem kell... A többi esetben viszont elhelyezkedik, mondom Neki hogy pisilhet, és úgy is tesz.
Mióta jelentősen csökkent az elhasznált napi pelenkák száma, újra áttértünk a mosható pelusok használatára. Az popin pelusok mellett imse vimse leszoktató pelust szoktam ráadni, ami olyan fazonú, mint egy kisgatya, csak nedvszívó. Ezt könnyen le-fel tudom adni, nem kell mindig lefeküdni hozzá, ami azért ebben a korban nem épp a kedvenc elfoglaltság. :)
Az, hogy meddig csináljuk, csak Csipun múlik. Ha úgy látom, hogy már elege van, akkor hagyom...amíg viszont élvezi a dolgot, amikor és ahol tudom, felkínálom Neki a lehetőséget, hogy ne a pelusba, hanem a wc-be végezhesse a dolgát.
(Hivatalos neve elimination communication, és akár újszülött kortól tudatosan elkezdhető, ITT meg ITT vagy ITT, és még számtalan helyen lehet róla olvasni.)
● 5287. Lovagom
Lóci a hét közepén feltúrta a jelmezes fiókot, és úgy határozott, hogy így indul óvodába. Nagy sikere volt, le sem akarta venni... még akkor sem, amikor kimentek az udvarra 30 fokban... :) Aztán úgy az 5. nagy futós kör után csak odaállt az óvónéni elé, hogy szabadítsa meg a páncéltól, mert dögmelege van.
indulásra készen, szigorúan napszemcsiben
● 5286. Kertben maszatolós alkotások
Végre itt a jóidő, irány a kert/terasz/park.
Remek lehetőség, hogy olyan kreatív festős-maszatolós alkotásokat készítsetek, amiket a négy fal között nem szívesen engedtél a gyerkőcnek, mert féltél, hogy kiborul, lecsöppen, szétfröccsen. Keress egy rossz nagyméretű pólót (vagy ha jóidő van, hagy egy szál kisgatyában) és alkotásra fel! :)
Készítsetek egy nagyméretű kartonra/csomagolópapírra tengerpartot, vagy gyártsatok dobozautót. Esetleg postaládát és játszatok postásat a jó levegőn. A szabadban a legjobb festeni, nem kell figyelni hogy hova fröccsen. :) Fessetek/nyomdázzatok óriás papírra különböző eszközökkel, vagy pingáljanak a gyerkőcök egymás hátára. Jó móka a lufifestés is, igazán szép márványos képek készülhetnek. (Akár anyák napjára is!) Készíthettek százlábút parafadugó-nyomdával, vagy fújhattok festékhajat a krumplinyomda figuráknak. Vidám színes képek készülhetnek egy doboz, festék, és néhány pingpong labda segítségével, vagy labda helyett tojással. Nincs olyan gyerkőc, aki ne élvezné a színes borotvahabban tapicskolást, úgyhogy ne hagyjátok ki ezt sem. Ha már borotvahab: a Föld napjára készült borotvahabos papírtányér-Földet is elkészíthetitek. Szódabikarbóna segítségével pedig igazi vulkánt varázsolhattok, amivel aztán jót játszhatnak a csemeték.
● 5285. Rágcsál
Szerencsénk van, mert mindkét Nagy szereti a gyümölcsöket, zöldségeket. Ha mást nem is esznek, de egy-egy alma, karalábé, sárgarépa bármikor lecsúszik. Mostanában igen csapnivaló az étvágyuk és megint olyan korszakban járunk, amikor már kóstolás előtt elhangzik a "nekem ez nem kell, nem szeretem" duma... Mondjuk az oviban általában nincs panasz az étvágyukra, szóval lehet, hogy csak nekem tartogatják ezt a finnyáskodást. Szóval öröm, hogy legalább a zöldségekből szívesen falatoznak. Néhány napja Sebi megkaparintott egy répát, amit a Zapu szoros felügyelete alatt rágcsálni kezdett. Még azt a boldogásot. :) Az éppen növekvő felső metszőfogait remekül masszírozta, miközben egy-egy apró darabot sikerült leforgácsolni az alsókkal. Több mint egy órát elszöszmötölt vele.
Meghízni ettől sem fog, de legalább érdeklődik. :)
● 5284. Csipi első nyírása
Mivel néhány kósza fürt már a szeméhez lógott, elhatároztuk, hogy megnyírjuk a mi Csipifiúnkat. Ő persze nem így gondolta, de ha már elkezdtük, félignyírt hajjal csak nem hagyjuk abba... a hátuljánál már apa ölében táncolt, Ákos klippet nézve... így lett aztán a kis őrült tudósunkból szende kisfiú :)
● 5283. Csöppkendő
Végre elkészült. :)
Szeretettel azoknak, akiket érdekel a babahordozás.
♥
● 5282. Ha nem pondró, akkor...
...békák.
Merthogy az óvoda udvarán elhagyott pondró/pajor utódját nem sikerült megtalálnunk. A nagypapa ugyan bepróbálkozott egy csere-bogárral, amit eleinte határozottan elutasított Domi, később aztán odasomfordált a befőttesüveghez és szárnyai alá vette a kis jószágot. De egy cserebogár mégsem pondró, mert pofátlanul elrepül az ember kezéből, ahogy tette ezt a mi példányunk is, így újra kisállat nélkül maradtunk. Hétvégén aztán a kertben termésköveket pakoltunk A-ból B-be, és a kövek alatt kincsekre leltünk: békák!
Nem is kevés, 16 példány került a dobozunkba, amit aztán a fiúk egy ideig ide-oda cipeltek, végül a szomszédos üres telek gazrengetegjébe engedték mindannyiukat.
Most pedig tücsök projekt folyik, tele van a kert lyukakkal... aztán szerintem elég is lehetne, mielőtt elindulunk a pókvadászat irányába... blááááh, csak aztne.
● 5281. A pondró
2 napja találtak a fiúk egy cserebogár lárvát a kertben. Ők pondrónak hívták, de utánaolvasva kiderült, hogy a becsületes neve pajor, ami tulajdonképpen a történet szempontjából lényegtelen. Szóval Domka azonnal gondozásba vette a kis jószágot, egy buborékfújós dobozban megágyazott neki némi földdel, ellátta zöld növényekkel, és a nap hátralévő részében cipelte magával mindenhova. Este aztán nagy szomorúsággal hagyta kint a garázsban, miután a gonoszanyja nem engedte, hogy az újdonsült háziállat a gyerekszobában töltse az éjszakát. Másnap reggel első dolga volt, hogy meglesse, és amikor indultunk az oviba, plüssnyuszi helyett a pondrót hozta magával. Ott aztán nagy sikere volt, amit délután nagy lelkesen mesélt is. Hogy mindenki körbeállta, és hogy a lányok sem féltek, és nem is érti, hogy én miért tartom gusztustalannak ezt az állatot. Délután többször le kellett csekkolni, hogy él-e az állatka, kapott új növényeket, egész nap ringtatózhatott a dobozban, szóval királyi dolga volt. Ma reggel is elkísérte Domit az oviba, s megint nagy játék kerekedett vele az udvaron. Csakhogy a nagy játékban a pondró kiesett a lakásából, és hiába keresték, eltűnt. Domka először azt mondta az óvónéniknek, hogy direkt engedte el, aztán nem bírta tovább, és könnyes szemmel elmesélte, hogy valójában nem elengedte, hanem elveszítette. Nagy volt a dráma. Amikor mentem érte, az öltözőben ott figyelt az üres dobozka... már akkor tudtam, hogy pondró nélkül térünk haza. Nagyon szomorú volt. Megígértem, hogy keresünk pót-pondrót, de egyelőre nem jártunk sikerrel. Találtunk viszont három békát. Két csigát. Ismeretlen típusú bogarakat. Számtalan méretű gilisztát, kukacokat.
Jobban vágytam volna egy békés teázgatásra a teraszon. :D
● 5280. Agyhártyagyulladás - oltásmizéria megint
A napokban számtalan cikket lehetett olvasni a hazánkban terjedő - ám még korántsem járvány szintű! - gennyes agyhártyagyulladásról. És szinte kivétel nélkül minden irománynak az a vége, hogy oltassunk, oltassunk, oltassunk. És az ember agya elkezd zakatolni, és megint jön a dilemma, mint anno a h1n1-nél.
Alapvetően nem vagyok oltáspárti, bár megrögzött kerülő sem. Dominó egy éves kora előtt megkapta a meningococcus elleni védőoltásokat, mert az akkori gyerekorvosunk erősen javasolta, én pedig erősen elhittem, hogy tényleg kell. Lócinál fel sem merült, hogy beadassuk. Ő a rota ellenit kapta meg, utólag belegondolva nem is tudom miért döntöttünk mellette. (Aztán persze miértisne pont Ő került kórházba súlyos kiszáradással...) Sebinél már nem akartam semmi plusszt, mégis úgy alakult, hogy megkapta a pneumococcus elleni védőoltást. A közeljövőben nem terveztem semmiféle oltást beadatni nekik - bár Domkának a 6 éves kötezelő időszerű lenne:) - most mégis elbizonytalanodtam.
A rikizós korcsoportban bőven benne vagyunk, azt mondják, hogy az 5 év alatti gyerekek (és a serdülők) a legveszélyeztetettebbek. Ha időben felismerik a betegséget, akkor jóeséllyel teljesen gyógyítható, de még így is minden 10. eset végződik halállal, vagy maradandó idegrendszeri károsodással. Szóval valóban veszélyes, de mégis kicsit azt érzem, hogy túl sok az eladásra váró oltóanyag, és kell egy kis riogatás, hogy apadjon a készlet. A meningococcus baktériumnak több csoportja van, a védőoltás a C típus ellen véd. Egy tavalyi cikk szerint viszont a 2010 július és 2011 április között regisztrált 69 fertőzésnek csak kb. a fele volt C típusos... Nahátakkor mostlégyokos.
Ti beadatjátok/beadattátok?
Összefoglaló a meningococcusról
Információs oldal: http://meningococcus.hu/
● 5279. Nemhaladunk
Tulajdonképpen nem is értem miért csodálkozok, Lóci is ugyanilyen volt...most meg Ő az első mindenhol, ha kajáról van szó. :) De mégis örömmel töltene el, ha a legkisebb királyfink is elkezdene szilárd kaját enni. Olyan mérhető mennyiségnyit. Mert eszik Ő most is... három kanálnyit, öt kanálnyit, 3 szem kölesgolyót, aztán szájbezár, kezek védekező pozícióba, és amint a kanál felé indul, már lendül is a jobbos...:) Egyébként mindent megkóstol, és nemigen köp ki semmit... szóval van remény, hogy lassan a mennyiség is nagyobbacska lesz. A múlthéten vettem Neki Sinlacot, ezt a szentjánoskenyérmag-pépet a nagyok is szerették anno - sőt, most is egyből rárepültek:) Sebinek is ízlett, legalább 8 kanálnyit bepuszilt. :D
A kevés kaja-sok mozgás duónak meg is van az eredménye, egy grammot nem hízott a fiatalúr az elmúlt hetekben. Mondjuk így is tökéletesen gömbölyű, sonkacombos-pocakos kiskrapek. Jó, hogy végre nődögélnek a felső metszőfogai, így tud majd nem pépes holmikat is rágcsálni.
● 5277. Megmondja
A Zapu szerelt az egyik szobában. Domka egyszercsak bemegy hozzá, és közli:
- Apa! Te kiestél a körforgásból! Nem vagy benne a családi körben... mert itt szerelsz egyedül! :)) Végül meggyőzte a Zaput, aki bejött a családi körbe játszani.
● 5276. Föld napja
Április 22-e 1970 óta a Föld napja. A mozgalmat egy amerikai egyetemista indította el, s célja, hogy különböző programokkal, tiltakozó akciókkal felhívják a figyelmet a környezetvédelem fontosságára. Azóta a diákból az alternatív energiaforrások világhírő szakértője lett, a kezdeményezése pedig az egész világra kiterjed.
Magyarország 1990-ben csatlakozott a mozgalomhoz, és lelkes környezetvédők megalapították a Föld Napja Alapítványt, valamint létrehoztak egy hírközpontot is, hogy az első magyar Föld napjátnak eseményeit koordinálhassák.
Mivel a fiúk nem voltak oviban, így itthon beszélgettünk a témáról, és készült néhány "Földes" kép is.
Először papírtányérból készítettek Földet, szerintem ez tetszett Nekik a legjobban - készült jónéhány példány. :) Kell hozzá egy tányér/tálca, amire borotvahabot fújunk. Az a jó, ami egyből habként jön ki; nekünk csak olyan volt, ami gél állagban érkezik a palackból. Úgyhogy először egy hurkapálcával felhabosítottuk, de nem lett olyan igazán habos. Erre festéket/ételszínezéket öntöttünk,
majd a pálcikával márványosra kevertük. Erre rányomtuk a papírtányérokat,
végül egy műanyag késsel leszedtük a habot, és hagytuk kicsit megszáradni.
Ezenkívül nyomtattunk különböző színezőket, amik most kikerültek a "földnapos" táblára.
● 5275. Kiborulós
Elég régen pakoltam már a fiúk után. Szerencsére szép lassan Lóci is rájött, hogy hiába próbál kibújni a meló alól, ezt bizony elvárom Tőle is. Igaz még mindig többet kell noszogatni, mint Domit, akinek tényleg elég egyszer mondani, és pakol. Ha nincs ovi, akkor általában kétszer pakolunk el, egyszer ebéd előtt, aztán este, de ha olyan játékkal játszanak, ami nem Sebi-kompatibilis, (kislegó, üveggolyó, satöbbi), akkor azt rögtön eltesszük.
A hét elején előszedték a műanyag vasalható gyöngyöket, készültek is belőle alkotások... aztán tegnap újra előkerültek, de ezúttal nem formára pakolták, hanem szanaszét. Jó, hát játszanak, de ez nyilván nem Sebi-kompatibilis dolog, szóval miután végeztek a nagy gyöngyözéssel, megkértem őket, hogy pakolják vissza a dobozba. Aztán 10 perc múlva megint megkértem. És 10 perc múlva még mindig csak alig 20 darab figyelt a tartóban a sok-sok százból, közben pedig gyűltek az újabb kacatok szertesztét. És akkor meguntam, és mérgemben felküldtem őket a szobájukba ebédig. (Én marha!:D) Ők ennek - érzéseiket cseppet sem titkolva - rendkívül örültek, hiszen mennyivel jobb a puha ágyban ücsörögni, mint apró gyöngyökkel vacakolni... Nade végül nagymérgesen összeszedtem utánuk, és folytatódott a gyöngymentes délután, és Sebi szabadon kószálhatott.
Ma délelőttig... amikoris újra előszedték a gyöngyöket, és újra kiborították. De hogy tuti legyen a hatás, jól szét is rugdosták, hogy a szoba minden négyzetcentiméterére jusson néhány. Nade tanultam a tegnapi hibámból, és elhatároztam, hogy addig nem mehetnek sehova, amíg nem szedik össze az utolsó darabig... hehe, velem nem toltok ki. És akkor elindult a tegnapi játszma. 25 perc alatt egy félmaroknyi kis vackot sikerült összeszedniük, s közben hogy ne unatkozzanak, ide-oda pöckölgették a még földönlévőket. És akkor bekeményítettem. :D Megjelentem a porszívóval és könyörtelenül végigtoltam a földön... na erre lett ám kapkodás, eszeveszetten pakolták a gyöngyöket, én pedig örültem, hogy végre sinen vagyunk. Térültem-fordultam, de negyed óra múlva még kevesebb volt a dobozban... akkor megint kényleten voltam szippantani... :D És aztán megint felpörögtek...és megint porszívóztam. Ez ment egy darabig, amikor aztán tényleg meguntam, és mindent felporszívóztam. Persze nagyon kiakadtak, de majd' két órás könyörgés után én sem voltam túl vidám kedvemben.
Végül a többit elpakolták Ők, megbeszéltük, hogy ha szeretnének az összelocsolt pénzükből vehetnek még gyöngyöt, és mindenkinek helyreállt a lelki békéje. :D
● 5274. Lócimondja
- Anya, én a hülinapomra ilyen dárt péteres legot szeretnék... ! :)
×××
- Huperhős leszek az oviban a farsangon... és legfőképpen engem fognak csodálni! :D
● 5273. Tésztadugdosós ügyeskedős
Kicsiknek zsenília dróttal, nagyobbaknak makaróni tésztával, aztán cérnametélttel. Ha hosszabb időre le szeretnénk kötni, akkor ez utóbbit főzve. :D
● 5272. 'Lázas alkotások'
Ez sem egy ovizós hét, legalábbis egyelőre mindkét fiú ovisom itthon van. Domka ugyanis influenzás, vagy valami ahhoz hasonló nyavalyát szedett össze, ami persze pont akkor kezdődött - egy-két kiadós hányással - amikor a barátaink aludtak nálunk. Úgyhogy csak reménykedni tudtunk, hogy nemcsak a mi másikkettőnk, hanem az Ő kettőjük sem kapja el... Vasárnapra hatalmasra nőttek a nyirokcsomói a nyakán, fájt a torka, a hasa, és be is lázasodott, úgyhogy tegnap megint randiztunk a doktornénivel. Azóta lekopogom már jól van, se láz, se fájdalmak, kellően kicsinálnak nap végére, úgyhogy nagy baj nincs. :))
A nagy itthonlétben készült egy 'dzsekperró' kapitány,
amihez majd tervezünk még valami ellenfelet is készíteni, mert így egyedül állítólag unlamas az élete. Lóci félszemű, kampókezű kalózt rendelt, nagy csata várható. :D
Az elkészítéséhez egyébként egy wc-papír gurigát használtunk, amit előbb fehér alapozóval festettek le, aztán bőrszín-féle vízfestékkel. A haja fekete filc anyagből készült, de a fekete fonal még jobb.
És megkésve bár, de elkészítettük a fülpiszkáló bárányt is, amit ugyan húsvét előtt szerettünk volna, de elmaradt. Viszont annyira jópofa, hogy nem akartam jövőre hagyni. :)
Innen kinyomtatható a bárány teste és feje, de semmi extra, csak két ovális.
Ezután fogunk egy halom fülpiszkálót, és levagdossuk a végeit. A bárány testét beragasztózzuk és felragasztgatjuk a darabokat. (Ha ragasztópisztollyal készítjük, akkor nem kell várni, mire jól odaragad.)
Ha ez elkészült, már csak a fejét kell megrajzolni, ill füleket ragasztani. A lábai fa csipeszből lettek, aminek a 'csíptetői' felül vannak, így akár képtartóként is funkcionálhat.
● 5271. Szundi
Lóci már több mint egy éve nem alszik délben, de egy-egy pörgősebb délelőtt után néha elnyomja az álom.
♥
Ezekből az alvásokból felébreszteni szigorúan tilos. :) Jajj, annak, aki mégis megpróbálkozik vele.
● 5270. Kilenchónapos szösszenetek
Kilenc hónapos lett Csiputababánk.
Kilenc bent, kilenc kint.
Néha olyan nagynak látom már. Villámgyorsan mászik, körbejárja a lakást, mindent felfedez. Leborogatja a DVD-ket, belemarkol a virágföldbe, szétkeni a padlón, aztán továbbcsattog. Imádja a kábeleket, szalagokat, műanyag palackokat. Lelkes tapsoló. Ahol kapaszkodót talál feláll, oldalazva lépeget. Elkezdte érdekelni a formabedobó játék, bár egyelőre csak a tetején dobátja be a golyókat/formákat. Elég sokat eljátszik magában, de az is nagyon szórakoztatja, ha a nagyokat nézheti civakodás játék közben. Szeret csipcsipcsókázni, és minden egyéb mondókát, amire lehet döcögtetni. Kedvenc dala továbbra is a Bóbita, fogalmam sincs miért, de annyira varázsereje van ennek a dalnak, hogy akármilyen sírást abbahagy, ha énekeljük. Úgyhogy utazáskor sűrűn rázendít a család...:D Ha mentolos rágót eszem, minden áron bele akarja dugni az orrát a számba. :)
Máskor meg olyan csöpp. Amikor szopi közben bújik, apró párnás kis kezeivel simogat, vagy megfogja az ujjam. Sokszor szopizik, de napközben van, hogy már 4 óra is kimarad két csatlakozás között. :) Szereti belefúrni a fejét a nyakamhoz. Szeretik, ha összeérintjük a homlokunkat...
Evés: nem viszi túlzásba, de azért kóstolgat már. Kölesgolyót rágcsál, szereti a sütőtököt. Továbbra is két foga van, a harmadik (felül) épp áttörőben van, tegnap már látni véltem a csücskét.
Alvás: a napközbeni alvások lerövidültek, egy-egy alkalommal 40-50 percet alszik. Ha autóban vagyunk, akkor azért jobban elhúzódik a dolog, de maratoni többórás szunyáról nem beszélhetünk. A hátunkon is szívesen horpaszt - bármikor. Éjszaka változóan ébred, mostanában úgy 4-5-ször, legalábbis ennyire saccolom - félálomban nehezen tudom számontartani.
Súlya 8500 g, és 71 centi magas.
[Most nincsenek jó napjai, beteg. :( Két napja lázas, és köhög, majdnem úgy, ahogy januárban... Úgyhogy kapja a hörgtágítót a maszkban + tegnap egy vírusellenes gyógyszert is elkezdtünk. Tegnap elég bágyadt is volt, de a köhögése mintha javulna.]
● 5269. Kullancs-távoltartás
Itt a tavasz, egyre többet vagyunk a gyerkőcökkel a szabadban, sokat kirándulunk erdős helyeken. Hogyan védekezhetünk a kis vérszívók ellen?
Kullancs elleni oltás
Kétféle kullancs elleni védőoltás létezik jelenleg (Encepur Junior és FSME-immun Junior). Az elsőt 1-2 éves kortól 12 éves korig ajánlják, a másodikat 1 éves kortól 16 éves korig. Alapesetben 3 oltás szükséges: az első oltás után 1-3 hónappal jön a második, aztán 9-12 hónap múlva a harmadik. 3-5 évente emlékeztető oltás kell. Az oltás csak a kullancs okozta agyvelőgyulladás ellen véd, a lyme kór ellen nem. Tojásfehérje allergia esetén nem adható.
Bővebben: oltásközpont kullancsvédelem
Homeopátia
Megelőzésre LEDUM CH5 bogyót lehet szedni, ill. létezik egy Zeckenbiss nevű nozóda is, ami a kullancs által terjuesztett betegségek kezelésére vagy megelőzésére alkalmazható.
Létezik homeos rovarriasztó spary is, Amasonas gelsenspray a neve. A tájékoztató szerint 6 éven aluli gyerkőcöknél és kismamáknál + szoptatós anyukáknál nem javasolt a használata.
Ha a kullancs eltávolításakor bent marad a feje, SILICEA nevű szerrel segíthetünk, hogy kijöjjön.
Bio spray
Galaktiv Bio névre hallgató kullancs elleni sprayvel is védekezhetünk. Csak természetes anyagokat tartalmaz, fő hatóanyaga az eukaliptuszolaj. Már egész pici korban is alkalkazható.
Egyéb
Bugs Lock kullancsriasztó karkötő. Citromolajjal átitatott karkötő.
Citronella olaj - ne töményen, hanem pl. olivaolajba keverjünk pár cseppet és azt kenjük a gyerkőcre.
Mi egyelőre a karkötőt és a bio spray-t visszük magunkkal általában. (Ha épp nem felejtjük itthon.)
Ti mit használtok a kullancsok távoltartására?
● 5268. Nyuszis tároló
Nagyjából öt perc alatt elkészíthető ez a kedves nyuszis tároló. A fő hozzávaló egy üveg tároló, (ilyesmi), amire ráragasztjuk a nyuszink fejét. A kupak köré került egy szalag is - ezt nem ragasztottam oda, de ha sűrűn levesszük a kupakot, akkor érdemesebb rögzíteni, mert csúszkálhat. Belülre zöld raffiát és répaformájú csokikat tettem.
● 5266. Könyvajánló - Egyiptológia
Lapozgattunk már néhány gyerekeknek szóló Egyiptomos könyvet, de eddig messze ez tetszik a legjobban. Nem egyszerűen ismeretterjesztő könyv, hanem egy utinapló szerűség, amit egy (kitalált) amatőr egyiptológus írt, aki Ozirisz sírja után kutat... Minden oldalon van valami érdekesség, egy darab "múmiapólya", kihajtható térkép, templom alaprajz, borítékban hajójegyek, hieroglifák... Szóval igazi kincs. :)
Három kisfiút nevelgetünk: Dominik 2006 márciusában, Lőrinc 2008 májusában, Sebestyén 2011 júliusában született.
Kreatívkodunk, kirándulunk, óvodázunk, pelenkázunk, hordozunk, dackorszakolunk, sütünk, éldegélünk...
Létezik-e a Fogtündér :)?
(Harmon Killebrew)
5301. Lóci napja: Bea: Utólag is boldog szülinapot a 4 éves Lócinak! Bea
5303. Nagy sport- és hangszerválasztó: Zsuzsi: Domka gyönyörű azon a hegedülős közeli képen. :)
5298. Lőrinc négy - szösszenetek: Csöppke: Nagyon szépen köszönjük mindenkinek! :)
5292. Tízes szösszenetek: hermi67: Olyan szépséges!
5298. Lőrinc négy - szösszenetek: hermi67: Már négy éves! Annyira repül az idő. Szépséges kisfiú(mint a tesók). Azt kívánom Neki,hogy találja meg a boldogságot az életben...
5298. Lőrinc négy - szösszenetek: Annus: Boldog Szülinapot Lóci!!!
A közelmúlt irományai
● 2012. május
● 2012. április
● 2012. március
● 2012. február
● 2012. január
● 2011. december
- Az összes »
